21. századi, élhető város: Veszprém

A történelmi múltra épülő 21. századi, élhető város Veszprém, a bakonyi és balatoni térséggel összfogva pályázott az Európa Kulturális Főváros 2023 címre. A pályázat első fordulós sikere a 21. századi problémákra való közös megoldáskeresésben rejlett. Ezt a közösségi gondolkodást folytatjuk Európa legismertebb szakértőinek bevonásával.

CSITE ANDRÁS – Hétfa Kutatóintézet

Veszprém és a Balaton kissé álmos, de szerethető provincializmusunk, saját belső közösségi korlátaink meghaladását állítja az Európai Kulturális Főváros (EKF) pályázat eszmeiségének középpontjába. 2023-ra Veszprém a mainál izgalmasabb, élhetőbb és még szerethetőbb várossá kíván válni. Olyanná, ami a balatoni kultúrtájjal szorosan összenőve az európai vidéki térségek számára is példát mutat kreativitásból, megújuló-képességből és a fiatalok idevonzásából.
Veszprém és a Balaton az EKF nyújtotta lehetőségeket megragadva a térségfejlesztés fő motorjává a kultúrát és a magas hozzáadott értékű kreatív iparágakat kívánja tenni. Mindazt meg kívánjuk valósítani, ami Veszprémet otthonává teszi a ma még csak a metropoliszokra jellemző gyorsaságnak és lendületességnek. Olyan városi és vele egybenövő vidéki tereket kívánunk kialakítani ahol a modern kultúra teremtésének és aktív befogadásának lehetősége és közösségi kényszere is jelen van.

Tisztában vagyunk azzal a feszült viszonnyal, ami a mai Európa jövőjén gondolkodó irányzatok kapcsolatát jellemzi, s tisztában vagyunk azzal is, hogy Európa Kulturális Fővárosaként erősebb befolyással lehetünk e viták alakítására. Felismerve e felelősséget, az Európa Kulturális Fővárosa projektet mi a megértetés és a megértés eszközének tartjuk, s a pályázattal igent mondunk a sokszínű, egymással kölcsönös megértésben élni akaró közösségek Európájára.

A veszprémi pályázat 2018 februárjában bejutott a második értékelési körbe, a végső döntésre várhatóan idén decemberben kerül majd sor. Ezt az időszakot a tervek újragondolására, a projektötletek továbbfejlesztésére és a közös gondolkodás kiszélesítésére igyekszünk felhasználni. Olyan nemzetközileg is jegyzett szakértőket, kulturális és városfejlesztési szaktekintélyeket hívunk ezekben a hónapokban Veszprémbe, akik tapasztalataikkal, ötleteikkel segíteni tudják a felkészülést, s akik terveit idővel meg is kívánjuk valósítani.

E nagytekintélyű meghívottak közül is kiemelkedik Jan Gehl személye, aki az elmúlt évtizedekben iskolateremtő módon hatott az európai városépítészet megújítására. Az általa és tanítványai, szakmai követői által tervezett nagy- és kisvárosi terek az élhető, 21. századi közösségi élet irigyelt és egyben követett mintái. Jan Gehl professzort azért hívtuk Veszprémbe, hogy többnapos ittléte során közösen gondolkodhassunk Veszprém és a Balaton térségének építészeti jövőjéről, európai versenyképességéről és a megvalósítás feladatairól. Izgalmakkal, szellemi megújulással teli közös gondolkodás vár remélhetőleg ránk.

NAVRACSICS TIBOR – uniós biztos

Az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős tagjaként alapvető feladatom minden olyan kezdeményezést támogatni, amely az Európa Kulturális Fővárosa programunkhoz csatlakozik. Különösen így van ez idén, hiszen 2018-ban a kulturális örökség európai évét ünnepeljük. A május 7-i veszprémi konferencián tökéletesen fonódik egybe az európai szintű kulturális politika és az európai év küldetése: a kultúrát ne csak szabadidős tevékenységként, művelődésként fogjuk fel, hanem egyben olyan energiaforrásként is, amely a tárgyi környezetünktől a gazdaság megújulásáig az élet minden területét meghatározza.

Jan Gehl, a kortárs európai várostervezés élő klasszikusa, aki Koppenhágát Európa egyik legélhetőbb városává varázsolta. Az ő szakmai tudása és tapasztalata hasznos inspiráció lehet más szakembereknek is. Így van ez a magyarországi várostervezéssel foglalkozó közvélemény számára is. A veszprémiek azon kezdeményezése, hogy a várostervezés legjobb szakembereinek észrevételeit is beépítik az Európa Kulturális Fővárosa pályázatuk készítése során, jól mutatja, hogy a számunkra, az Európai Bizottság számára is fontos szempont, a létesítmények fenntarthatósága itt is meghatározó erővel jelenik meg a tervezés során.

A veszprémiek mindmáig idegennek érzik a hetvenes-nyolcvanas években, a Cserhát városrészben a történelmi városrész lerombolásával felépített városközpontot. Jan Gehl hasznos tanácsokat adhat arra vonatkozóan, hogyan tanuljunk meg együtt élni ezzel az örökséggel. Hogyan lássuk meg az értékeit ezeknek az épületeknek, és hogyan tud ez a negyed ismét szervesen illeszkedni a város többi részéhez. Hasonlóképpen, mindmáig problematikus a város szélén elhelyezkedő lakótelepek városmaghoz illeszkedése. Azt hiszem, ezeken a területeken bizony jócskán ránk férnek a jótanácsok.

Európai szemmel nézve, Veszprém nem mutat elmaradást a kontinensünk hasonló nagyságú városaihoz képest. Veszprém gondozottsága, az itt lakók igényessége méltán veszi fel a versenyt más európai városokkal. Sőt, kulturális intézményekben lényegesen gazdagabb, mint a hasonló méretű európai városok. Veszprémben három színház, több irodalmi folyóirat, világhírű kézilabdacsapat, Európa-szerte népszerű fesztiválok garantálják a tartalmas időtöltést. Olyan értékek ezek, amelyek nemcsak a szórakozást teszik nemesebbé, de a jövő gazdasági növekedésének alapjai is lehetnek.

PORGA GYULA – VMJV polgármester

Az Európa Kulturális Főváros 2023 pályázat egy lehetőség arra, hogy a települések, a városok, a város környék és a város viszonyát átgondoljuk. Az első fordulón továbbjutott pályázatunk egyik erőssége, hogy szembenéz a 21. századi kihívásokkal, melyek megjelennek a települések előtt. Tisztában vagyunk vele, hogy akkor tudunk jó anyagot készíteni, felkészülni és jó válaszokat adni ezekre a kihívásokra, ha egyébként a közösséggel, a veszprémiekkel, a környékbeliekkel együttgondolkodva, közösen tervezgetjük a jövőt. Fontos, hogy nemzetközi kitekintésünk is legyen, hogy ismerjük meg a fejlettebb európai régiók megoldásait is ezekre a problémákra. A május 7-i konferencia fő vendége, Jan Gehl az elmúlt 30 évben bizonyította, hogy milyen hatékony és jó válaszokat lehet adni egy közösség mindennapi életének a jobbítására, városfejlesztési, várostervezési eszközökkel. A 21. századi ember szokásai megváltoztak. Fontos, hogy a közösség továbbra is erős maradjon, de ehhez szükségesek különböző építészeti, városfejlesztési beavatkozások is. Jan Gehlnek erre nagyszerű válaszai vannak, hiszen Koppenhágából az elmúlt 20 évben a világ legélhetőbb városát alakította ki. A városok szervesen fejlődnek, mint a korall épülnek egymásra a különböző korok épületei, szokásai. Mi ezt a munkát folytatjuk most, erre a meglévő hagyományra, történelmi múltra kell a mai életet importálni. Fontos állomáshoz érkeztünk, soha nem látott szakadék tátong a különböző generációk között, és lényeges, hogy megoldjuk ezeket a kihívásokat.

Veszprém a legélhetőbb vidéki magyar városok között előkelő helyen szerepel évek óta, a városvezetés pedig ezt a rangot szeretné megőrizni. Veszprém jövőjéről nem közigazgatási határon belül gondolkodik, hanem a térséggel közösen. Ezzel a ritkán látott összefogással szeretnénk példát mutatni Európának. Alapvető célunk, hogy ezt a fenntarthatóságot hosszútávon tudjuk továbbvinni. Lényeg, hogy Veszprém vonzó legyen, és aki itt képzeli el a jövőjét, itt él a családjával, minden feltételt megteremtsünk számukra, biztosítva a munkahelyet, a kulturális,- és a szórakozási lehetőségeket minden korosztály számára.

FINTA SÁNDOR – építész, várostervező

Veszprémben több olyan alulhasznosított, diszfunkcionális tér van, melyben sokkal több lehetőség rejlik a jelenlegi használaton kívül is. Ezeket a területeket, épületeket, köztereket viszonylag kis fejlesztéssel, a funkciók pontos meghatározásával, a lakosság és a közösségek bevonásával vonzóbbá lehet tenni. Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre való készülődés ezeket a lehetőségeket próbálja majd megragadni és kihasználni. Racionális gazdasági beavatkozással, a fiatalok és az egyetem bevonásával, aktív közösségek megszólításával ezek a tervek megvalósíthatók Veszprémben is. Nem kell sokmilliós ráfordítással mindent felújítani azonnal, hanem lépésről-lépésre megálmodni egy-egy tér új funkcióját. Például elegendő lehet kármentesítés és takarítás után megnyitni egy használaton kívüli épületet vagy területet, szabaddá tenni a helyiek számára. Ezt követően, a kialakuló használatra alapozva, az önkormányzat a helyi közösség és  a magántőke összefogásával, meg kell találni a legalkalmasabb fejlesztési ötletet, amibe már komolyan érdemes invesztálni. Fontos, hogy a fejlesztések hálózatosan kapcsolódjanak egyáshoz, az új területi kezdeményezések össze legyenek kötve a város már jól működő pontjaival, így Veszprém város ezeréves történelmi alapokra épített kulturális rangját méltó módon lehet tovább öregbíteni.

SMILÓ DÁVID – A Paradigma Ariadné alapító építésze

Veszprém hatalmas változáson ment át a világháború után, ami kis túlzással egy egészen új várost hozott létre. És bár ennek a változásnak a leglátványosabb része a modern városmag létrejötte, és egyébként a történeti városmag felszámolása, de hogy Veszprém lélekszáma háromszorosára növekedett sokkal komolyabb nyomot hagyott a városon. Ez az a viszony, ami a mai napig meghatározza Veszprémet a város üzemeltetése, közintézményei és közlekedése szempontjából is. Az elmúlt évek globális városfejlesztési tendenciái bebizonyították, hogy akármilyen rossz vagy jó tulajdonságokkal rendelkező város lehet élhető, ha a város jól menedzselt és a szolgáltatások vonzóak, valamint ha a polgárok magukénak érzik a várost. Veszprém esetében ez azért fontos, mert bár a Várnegyed és a történelmi részek nagy potenciállal bírnak, de a sokan a modern városrészt nevezik a város problémáiért, kevesen érzik magukénak a húszemeletest. Ez egy bonyolult probléma. A konferenciától azt várom, hogy a meghívott szakértők rámutathatnak majd arra, hogy a bonyolult örökségkezelési, közlekedési, városüzemeltetési problémák mégis hogyan kezelhetőek 21. századi módon. Jan Gehl ebből a szempontból is kulcsfigura, hiszen pályafutását pontosan abban az időben kezdte meg amikor Veszprém átalakult. Érti és értékelni fogja a város problémáit, de megoldásokkal is fog szolgálni.

Forrás: Veszprémi Napló, 2018. április 25.

______________________

“A kulturális főváros felé – Városfejlesztési kihívások a 21. században” konferenciáról további részletek itt találhatóak. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket  2018. május 4-ig várjuk.

Az konferencia részletes programja itt  olvasható. Az esemény Facebook oldala itt találhat